A gyermek mozgásfejlődése során kiemelten fontos, hogy a nagymozgások helyes sorrendben és minőségben valósuljanak meg. Ezek a mozgások egymásra épülnek, és jelentős szerepet játszanak a gyermek testi és idegrendszeri fejlődésében. Blogunkban most bemutatjuk a főbb fejlődési mérföldköveket és tanácsot adunk arra vonatkozóan, hogy a szülők miként segíthetik a kisgyermekük egészséges mozgásfejlődését.

1. FORDULÁS: AZ ELSŐ ÖNÁLLÓ MOZGÁSFORMA

A hátról hasra fordulás általában 4-6 hónapos korban alakul ki. Egy távolabbi játék elérése érdekében a csecsemő a fejét oldalra fordítja, az ellentétes oldali karral átnyúl, majd az oldalára fordul, és végül a fej megemelésével tovább gördül a hasára. (Később a fordulás történhet az alsó végtag indításával is.) A hasról hátra fordulás ezt követően, 5-7 hónapos korban alakul ki. Előfordulhat, hogy a csecsemők gurulva változtatnak helyet, de ez nem alakul ki mindenkinél.

2. KÚSZÁS: INDULÁS ELŐRE!

A kúszás a csecsemő első valódi helyváltoztató, előre irányuló mozgásformája, amely általában 6-8 hónapos korban kezdődik. A kúszásnak szerepe van a környezet felfedezésében és a szem-kéz koordináció kialakulásában. A váltott, ellentétes kar és láb használata során fontos idegrendszeri pályák automatizálódnak, ezzel a két agyfélteke működése harmonizálódik.

3. MÁSZÁS: AZ EGYENSÚLY ÉS KOORDINÁCIÓ FEJLESZTÉSE

A mászásnak rendkívül fontos szerepe van az idegrendszer, a mozgáskoordináció és az érzékszervek fejlődésében. Ebben az időszakban erősödnek a törzs és a csípő körüli izmok, amelyek elengedhetetlenek a későbbi felálláshoz és járáshoz.

4. FELÜLÉS ÉS ÜLÉS: ODA KELL FIGYELNI!

A gyermek önálló ülésre való képessége általában 9-10 hónapos korban fejlődik ki. Fontos, hogy a szülők ne ültessék a gyermeket támaszték nélkül addig, amíg önállóan nem képes ezt megtenni, mivel a törzsizomzatnak és az idegrendszernek még fejlődésre van szüksége.

Egy kisgyermeket akkor ültethetünk hintába, kisszékre, ha önállóan is fel tud ülni. (Kivételt képez a dönthető etetőszék.) Ha felültetjük a gyermeket mielőtt még kúszna, mászna, akkor kinyílik előtte a világ és miután a kúszás, mászás sokkal nehezebb, esetlegesen ezeket ki fogja hagyni a mozgásfejlődés során.

5. FELÁLLÁS: AZ ELSŐ LÉPÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSE

A csecsemők fejlődésének fontos és izgalmas mérföldköve a felállás, melyre a 8-12 hónap környékén kerül sor. Eleinte kapaszkodva, bútorok vagy szülők segítségével húzzák fel magukat, mindkét alsó végtagjukat megfeszítve, gyakran lábujjhegyen állnak. Idővel egyre stabilabbá válik a felállás és egyik lábukat előre téve, teljes talpukon támasztva kerülnek függőleges helyzetbe.

Az állás képessége nemcsak fizikai erőnlétüket, hanem egyensúlyérzéküket is fejleszti és fontos lépés a járás megtanulása felé. Lényeges, hogy ebben az időszakban a felállás gyakorlásához biztonságos környezetet biztosítsunk!

6. JÁRÁS: EL A SEGÍTŐ KEZEKKEL!

A mozgással foglalkozó szakember akkor mondja egy kisgyermekre, hogy tud önállóan járni, ha elesés után kapaszkodás nélkül, helyben fel is tud állni.

A bútorok mellett oldalazva lépegetést követően 2-3 hónap telik el az önálló járás megindulásáig és ezt türelmesen ki kell várni. Ha gyermekünk kapaszkodva először feláll, az nem azt jelenti, hogy már járni szeretne, hanem felkészül a járásra.

Ez azért hangsúlyozandó, mert gyakran találkozunk azzal, hogy ekkor a szülők elkezdik kézen fogva járatni a gyermekét, ami hibás mozgásmechanizmus berögződéséhez vezethet. Ha a gyermek megszokja, hogy ha segítségért nyújtja a kezét a kapaszkodó (például kanapé) végén és így lábon is eljut a kiszemelt célhoz, akkor ezt legközelebb is ki fogja erőszakolni, pedig ebben a 3 hónapban még nagyon fontos a négykézláb mászás, a későbbi jó koordináció és az értelmi fejlődés érdekében. Továbbá a láb korai terhelése miatt a járatás későbbiekben csámpás lábak, illetve lúdtalp kialakulását okozhatja.