Dévény-módszer
Dévény Speciális manuális technika – Gimnasztika Módszer, a köznyelvben Dévény-módszer.
A DSGM jelöli a szerző nevét és a két tevékenységi területet.
DSGM I. – Speciális manuális technika (SMT), a képessé tevés technikája
DSGM II. – Speciális testképző gimnasztika (STG), a beindult mozgások továbbfejlesztése 4 éves kor felett
Gyógyítás: a működés helyes beindítása, a képessé tevés.
Fejlesztés: a beindított helyes működés további finomítása.
A sorrend nem felcserélhető, mert ami nem működik, azon nincs mit fejleszteni. A páciens soha nem azért nem csinálja, mert nem akarja, hanem mert nem tudja, azaz nem képes rá. Ha nem tesszük képessé, nem gyógyítottunk. (Dévény Anna)
Csecsemőknél, kisgyermekeknél
- bármely okból kialakuló megkésett mozgásfejlődés esetén,
- testtartási aszimmetriák esetén (ferde fejtartás, törzs oldalirányú eltérése a középvonaltól, csípő, medence aszimmetria, rendellenes bőrredők, stb.),
- lábtartási rendellenességek esetén (befelé vagy kifelé forduló lábfej, dongaláb, stb.),
- fokozott izomtónus vagy csökkent (hypoton) izomtónus esetén, ha az megkésett mozgásfejlődéssel társul,
- agyvérzés utáni izomtónus zavarok esetén (cerebral paresis, féloldali bénulás)
- szopási problémák esetén,
- rágási, nyelési zavarok esetén,
- logopédiai problémák esetén stb.
Lásd bővebben A speciális manuális technika (SMT) menüpont alatt.
A Dévény-módszer gyógyuláson a tudatos, pontos, gazdaságos, harmonikus mozgást, a mozgás jó minőségét és ezáltal normál életvitelt ért.
A megfelelően alkalmazott Dévény-kezelés (SMT-kezelés) mellett a legtöbb esetben nincs szükség más fejlesztésre. A Dévény-módszer egyénre szabottan, kornak, kórképnek, mozgásfejlettségi szintnek megfelelően célirányos ingereket alkalmaz a manuális kezelésekben.
Amennyiben túl sokféle fejlesztésben részesül a csecsemő, az idegrendszert érő hatások nem tudnak megfelelően beépülni.
Halmozottan sérült gyermekek esetében mindenképpen szükséges az egy időben történő fejlesztés (gyógypedagógia, aktív mozgásfejlesztés).
A már megfelelően beindult mozgásfejlődés esetén, ha szükséges a koordináció, egyensúly fejlesztése, stabilizálása céljából alkalmazható például aktív torna.
Amennyiben a szülő bármilyen ok miatt nem képes a DSGM-szakgyógytornász által javasolt aktív mozgásos feladatokat gyakorolni a csecsemővel, akkor kérheti gyógytornász, konduktor, szomatopedagógus segítségét. Fontos, hogy a Dévény-szakgyógytornász és a másik terapeuta vegye fel a kapcsolatot egymással és folyamatosan konzultáljanak.
A Dévény-módszer és a korai fejlesztés fontossága
A korai fejlesztésben a Dévény-módszer az egyik leggyakrabban alkalmazott eljárás. A kezelések háziorvos, fejlődésneurológus, ortopéd szakorvos, védőnő, gyógypedagógus javaslatára, valamint a szülő saját kérésére történhetnek.
A Dévény-módszer a kézzel végzett speciális izommozgatási technika segítségével képessé teszi az izomzatot a mozgásra azáltal, hogy elhárítja a feszességeket, zsugorodásokat, úgy nevezett mechanikai akadályokat, amelyek a sérülés, az eltérő mozgásfejlődés következtében alakulnak ki.
Másrészt ezzel egyidejűleg a mozgást végző izomban lévő idegvégződéseken, receptorokon keresztül ingerületet juttat az idegrendszerbe, amely segíti az életkornak megfelelő mozgásminták kialakulását.
A Dévény-kezelés (SMT-kezelés) nem csak az izmok statikus manuális kezelését jelenti, hanem a dinamikus kezelés (mozgás közbeni kezelés) során aktívan tornáztatjuk a csecsemőket, gyermekeket.
A korai kezelés kiemelkedő fontossággal bír a gyermekek mozgásfejlődése szempontjából. A megfelelő mozgásfejlődésnek pozitív hatása van az idegrendszerre és kihat a gyermek teljes fejlődésére.
A fejlődő agy érzékeny időszakaiban vannak olyan időablakok, amik alatt az agy fejlődésére meghatározóan hatnak a környezeti tapasztalások. Az agy anatómiai és funkcionális változásra való képessége ezekben az érzékeny periódusokban működik a leghatékonyabban. Az idegrendszert ekkor ért ingerek, tapasztalások (mozgások, észlelések) befolyásolják az idegi kapcsolatok minőségi kialakulását.
A csecsemő- és kisgyermekkorban kialakított megfelelő mozgásminták és testtartás nem csupán az egészséges testi fejlődést támogatják, hanem a megismerési, gondolkodási tevékenységeket is és hozzájárulnak az érzelmi fejlődéshez egyaránt. A helyes mozgásminták és testtartás kialakítása révén a gyermek könnyebben fedezheti fel a körülötte lévő világot.
A kezelés indikációja minden csecsemő és kisgyermek esetében a mozgás (motoros) fejlődés akadályoztatottsága.
Mivel az idő előtti világrajövetel a fejlődő idegrendszer tekintetében különleges kihívásokkal és fokozott sérülékenységgel járhat, vélhetően ezeknek a csecsemőknek nagyobb valószínűséggel lesz szükségük a manuális ingerek különleges stimuláló hatására. Természetesen minden csecsemőnél megfelelő vizsgálatokat követően és szükség esetén történhet csak meg a terápia alkalmazása.
A koraszülött csecsemőket célszerű a lehető legkorábban a DSGM speciális tünettana szerinti állapotfelmérésre elvinni, ahol a DSGM-szakgyógytornász a csecsemő mozgásszervi állapota, születési anamnézise alapján dönti el a kezelés szükségességét.
Mozgásfejlődés szempontjából rizikóbabák
- a koraszülöttek,
- az ikerterhességből született babák,
- a komplikációval terhelt terhességből (méhlepény elváltozásai, fertőzések, magzati agyvérzés, magzati szívhang eltérések, köldökzsinóron csomó, terhesség alatti vérzések, toxémia, stb.) érkezett csecsemők,
- a komplikációval terhelt szülésből (a köldökzsinór szorítása, meconiumos (zavaros) magzatvíz, magzati pulzusszám (CTG) eltérések, elhúzódó kitolási szak, rohamszülés, agyvérzés, újraélesztés) érkezett csecsemők,
- a komplikációkkal terhelt adaptációs időszakot (gépi lélegeztetés, tüdőelégtelenség, szopási nehezítettség, izomtónus zavarok, aszimmetrikus fej- és testtartás ) átélt csecsemők.
A rizikóbabák esetén mind a mozgásos, mind pedig a mentális tevékenység (pszichomotoros) fejlődés akadályozottá válhat, ezért a mozgásfejlődés szempontjából a rizikóbabákat mindenképpen érdemes a DSGM speciális tünettana szerinti állapotfelmérésre elvinni. A DSGM-szakgyógytornász az állapotfelmérés alapján dönthet a kezelés szükségességéről vagy a gyermek mozgásának időszakos kontrollálásról.
Mozgásfejlődés
A nagymozgások megjelenési sorrendje genetikailag kódolt, ezért a mozgásminták egymást meghatározva, egymásra épülnek.
Csecsemőkorban fontos a mozgásfejlődési lépcsők szabályos sorrendje, ennek során folyamatosan erősödik az izomzat, fejlődik az idegrendszer, az ízületi rendszer.
A mozgásfejlődési ütemet befolyásolhatja a genetika, a testalkat, a temperamentum.
A megfelelő minőségű kivitelezés tükrözi az idegrendszer és a mozgásszervrendszer optimális fejlődését. Amennyiben a mozgásfejlődési szintek elemei felcserélődnek, esetleg egy-egy mozgásminta kimarad, akkor az idegrendszer optimális fejlődése elmaradhat.
Előfordul, hogy a babák felcserélik a nagymozgások sorrendjét vagy átugranak, kihagynak egy mozgásformát. Ilyen például, ha a kúszást követően kapaszkodva feláll a gyermek. A kúszással, mászással a babák nem csak az izomzatukat fejlesztik, hanem az idegrendszerüket is. Az idegrendszer fejlődése pedig elengedhetetlen a későbbi finommozgások, egyensúly és koordináció fejlődéséhez. A mászáshoz a jobb és a bal agyfélteke együttműködésére van szükség, ezáltal pedig fontos idegrendszeri összeköttetések alakulnak ki, amelyek az írás, olvasás és számolás elsajátításánál is nélkülözhetetlenek. Emellett a mászás kimaradása jelentősen befolyásolja a járás minőségét is.
Csecsemőkorban már észlelt, de sajnos nem kezelt problémák kijavítása óvodás, illetve iskolás korban nem minden esetben lehetséges teljesen. Ugyanakkor nem minden esetben okoz a kúszás vagy mászás kimaradása a későbbiekben tanulási, mozgás- vagy tartáshibát.
A mozgásfejlődési mérföldkövek elérésében érdemes segíteni a csecsemőt, kisgyermeket, így eltérés esetén javasolt egy DSGM-szakgyógytornász felkeresése.
A fordulás kialakulása általában 4-6 hónap között várható.
Szabályos fordulás során nem két lábbal indul a fordulás, hanem az egyik lábat felhúzva, keresztezve a másikon, fokozatosan fordítva a törzsét érkezik meg hason fekvésbe a gyermek. Amennyiben két lábbal egyszerre fordul a hasára, akkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kúszás kimarad. A fordulás történhet karral indítva, amikor játék után nyúl a gyermek, vagy pedig lábát keresztezve fordul hasra. Előfordulhat, hogy a csecsemők gurulva változtatnak helyet, de ez nem alakul ki mindenkinél.
A kúszás a legelső valódi helyzetváltoztató, előre irányuló mozgásforma, amely során a csecsemő váltott kar és lábmozgásokkal halad előre kitűzött célja felé.
A kúszásnak szerepe van a környezet felfedezésében, szem-kéz koordináció kialakulásában. A váltott, ellentétes kar és láb használata során fontos idegrendszeri pályák automatizálódnak, ezzel a két agyfélteke működése harmonizálódik.
A mászásnak fontos szerepe van az idegrendszer, az egyensúly, a mozgáskoordináció és az érzékszervek fejlődésében. Segíti a két agy félteke közti idegpályák megfelelő működését.
A mászás során megerősödik a gyermek vállöve, a medence, illetve a csípő körüli izomzat, ezzel a test izomzata felkészül a felállásra, járásra. Erősödnek a törzsizmok, ami szükséges későbbiekben a gerinc élettani görbületeinek kialakulásához.
Fotókon gyakran látni, hogy a 6-7 hónapos babát párnának döntve ültetik vagy az anya kezében ül, mert a szülőt megtéveszti az, hogy az ilyen korú baba valamibe kapaszkodva ülésbe húzza magát és a szülők elkezdik ültetni a babát megtámasztva, körbepárnázva.
Ez amellett, hogy helytelen, befolyásolja, lelassíthatja a baba további mozgásfejlődését, illetve későbbi gerincproblémákat okozhat.
Az önálló ülés 9-10 hónaposan alakul ki, a baba leggyakrabban négykézláb helyzetből ül ki oldalra és megtartja a helyzetet.
A has- és a törzsizmok a kúszás és a mászás alatt fejlődnek igazán, a szabályos felüléshez ezeknek meg kell erősödniük.
Ha a szülő felülteti és rendszeresen ülő helyzetben tartja 6-7 hónapos csecsemőjét, akkor megnehezíti a motoros készségeinek megszületését és érését, mindez akár a későbbi mozgásos ügyességének gátja is lehet.
Nem szabad járatni a babát, ha ő még magától nem próbálkozik.
Ha már feláll a baba, akkor le is kell tudnia majd ülni. Eleinte gyakran csak felállni tudnak, viszont a visszaereszkedés nem sikerül, ilyenkor sokszor popsira huppannak, de gyakorlással megtanulnak óvatosan leguggolni, leülni.
Abban az esetben, ha a szülő vezetgetni kezdi az éppen fel-felálló babát, kialakul rá egy igény a baba részéről – ami teljesen érthető, hiszen kitárul előtte az egész világ, amellett, hogy anya ott van, ha bármi történik (pl.: megijed, megbillen) – ugyanakkor megfelelő egyensúly, kordináció, térbeli tájékozódás és megfelelő izomzat hiányában ez hátrányosan érintheti a mozgásfejlődését.
Önálló járásról akkor beszélünk, ha a gyermek kapaszkodás nélkül feláll és segítség nélkül elindul.
A járás egy nagyon összetett mozgásfolyamat, ami nem csak annyiból áll, hogy a babák a lábaikat rakosgatják egymás után, hanem hosszas, saját gyakorlás és tapasztalatszerzés útján, normál mozgásfejlődés esetén 12-18 hónapos korban tanulnak meg önállóan járni.
Állapotfelmérés
A szülő az alábbi eltérésekre figyeljen a csecsemőnél, kisgyermeknél:
- a csecsemő testtartásában, végtagjainak tartásában és/vagy annak mozgatásában eltérést (pl. kúszásnál egyik lábát csak húzza), aszimmetriát,
- a végtagjait magához szorítja, illetve, ha azokat túl lazán tartja,
- fejét főleg egy irányba fordítja,
- törzsét sokat feszíti,
- nehezen tűri a hason fekvést,
- a nagymozgásokat aszimmetrikusan végzi,
- lábujjhegyen áll.
A szülő forduljon DSGM-szakgyógytornászhoz és kérjen állapotfelmérést, illetve keresse fel a gyermek háziorvosát és védőnőjét.
A DSGM speciális tünettana szerinti állapotfelmérés egy DSGM-szakgyógytornászi mozgásvizsgálat, ami megelőzi a Dévény-kezelést (SMT-kezelést).
Állapotfelmérést kizárólag DSGM-szakgyógytornász végezhet.
A DSGM speciális tünettana, ami olyan tartási és mozgási eltérésekre, valamint a különböző testtájakon és a bőrön keresztül mutatkozó izomelváltozásokra hívja fel a figyelmet, amelyekre a szakemberek eddig nem figyeltek fel.
Dévény-kezelés / Speciális manuális technika (SMT)
Az SMT a speciális manuális technika, ami a mozgásra képessé tevés eszköze.
A Dévény-kezelés (SMT-kezelés) az egész vázizomzat – azon belül hangsúlyozottan az inak és a kötőszövet – sajátos kezelése. Továbbá az SMT magában foglalja a nyak-arc-koponya és a száj belső lágyrészeinek kezelését is.
Olyan kézzel végzett izom-ín-kötőszövet kezelés, amely normalizálja a kóros izomzatot és direkt ingereket képes küldeni az agyba. Az izomzat normalizálása a kontraktúrák (az izomzat zsugorodásai, letapadásai) elhárítását és az izmok kóros helyzetének megszüntetését jelenti. Az agy direkt ingerlése pedig az izmokban és inakban lévő idegvégződések (receptorok) és a szakember kezének közvetlen kapcsolata révén jön létre, természetesen a bőrön keresztül.
Dévény-kezelést kizárólag DSGM-szakgyógytornász végezhet.
Csecsemők, kisgyermekek esetében különböző, a szülő segítségével megtartott fekvő, ülő, térdelő, guggoló testhelyzetekben, majd mozgásvégzés közben alkalmazott technikával. Nagyon óvatosan, lassan, fokozatos finom erőadagolással fejti ki a DSGM-szakgyógytornász az ingerhatást.
A mozgás közbeni kezelés megfelel a csecsemők és a 3 év alatti korosztály aktív tornájának.
A csecsemő egyik legfontosabb kommunikációs eszköze a sírás. A sírás igen színes, a fájdalmas sírás igencsak különbözik minden más jellegű sírástól.
A DSGM-szakgyógytornász a kezelés során törekszik a kisbaba, a kisgyermek együttműködését megőrizni, jó hangulatát megtartani, számos játékkal, mondókával, zenével elterelni a figyelmét.
A kisgyermekek sírással reagálhatnak, ha a kezelésre fáradtan érkeznek, kicsit éhesek vagy ismeretlen számukra a környezet vagy a kezelő személy, ekkor természetesen nehezebb megőrizni a jó hangulatot. A sírásnak számtalan oka lehet, ezért fontos ezeknek a jelzéseknek a hátterét tisztázni és arra megfelelően reagálni.
A Dévény-kezelés (SMT-kezelés) az esetek többségében nem okoz fájdalmat, amennyiben mégis érzékeny kezelési területre érkezik a DSGM-szakgyógytornász, azt rendkívüli empátiával, óvatosan kezeli, hiszen nem cél a fájdalom okozása.
A csecsemők elfáradhatnak a kezelés következtében, nagyot és mélyet alszanak vagy éppen ellenkezőleg, felélénkülnek.
A Dévény-kezelések (SMT-kezelések) alkalmazásának gyakoriságát mindig személyre szabottan, a gyermek mozgásállapotát figyelembe véve határozza meg a DSGM-szakgyógytornász. Leggyakrabban hetente 1 alkalommal, de bizonyos esetekben 2 alkalommal javasolt a kezelés.
A Dévény-kezelés (SMT-kezelés) addig szükséges, amíg a gyermekek elérik az életkoruknak megfelelő mozgásfejlettségi szintet, illetve rendeződnek a kezelést indokló egyéb tünetek. A későbbiekben kontrollvizsgálattal lehetőséget biztosít a DSGM-szakgyógytornász a gyermek mozgásállapotának értékelésére, így önálló járásig követi a gyermek mozgásfejlődését.
Ha a gyermeknek agyi szervi okok miatt súlyos mozgászavara van és ehhez izomtónus zavar társul, abban az esetben éveken keresztül történhet a Dévény-kezelés (SMT-kezelés) az izom, ízületi zsugorodások elkerülése, illetve azok oldása céljából.
Súlyos ortopédiai kórképek esetén is elfordulhat, hogy éveken keresztül tart a Dévény-kezelés (SMT-kezelés).
Sokszor tapasztalható, hogy a csecsemőkorban felismert és kezelt aszimmetriák a növekedés során újra látványossá válnak és a gyermek mozgásának minőségét negatívan befolyásolják. Ilyenkor ismét szükség lehet a Dévény-kezelésre (SMT-kezelésre).
A Dévény-kezelést (SMT-kezelést) követően pozitív változás következhet be a csecsemő testtartásában, mozgásfejlődésében, aktivitásában, figyelmében, kommunikációjában és egyéb képességei területén. Gyakran néhány nap elteltével a kezelésen kiváltott mozgássorok spontán is megszülethetnek.
További kérdések
Mivel a Dévény-módszer célszerve az izom-, és a kötőszöveti rendszer, ezért az SMT képes a szopási, táplálkozási zavarokat normál izomműködés szempontjából rendezni, így járulva hozzá a szopási probléma megoldásához. Ezzel nagymértékben segíti a szülő-gyermek kapcsolat nyugodt kialakulását.
A szopás mechanizmusa rendkívül összetett és bonyolult folyamat. A sikeresség egyik alapvető pillére az arcizmok pontos és összehangolt működése, működtetése.
Izomtónuszavar esetén vagy a koponya formáját is érintő aszimmetria esetén ez a finoman hangolt táplálkozási tevékenység nehezítetté, kevésbé hatékonnyá válhat.
A szoptatási problémák a későbbi mozgásfejlődési eltérések első jelei lehetnek.
Tekintettel arra, hogy az izomtónus zavarok nem csupán az arcizmokat érinthetik, hanem a teljes mozgásszervrendszert, a szopásban résztvevő izmok mellett több, egymással kapcsolódó izom/izomcsoport is érintetté válhat működésében. Így nehezítettség várható a későbbiekben nem csak a táplálkozás, az artikuláció, hanem akár a mozgásfejlődés területén is.
A DSGM-szakgyógytornász minden esetben megbeszéli a szülővel a Dévény-módszer szerint javasolt, otthon végezhető gyakorlatokat. Ezek minden esetben egyénre szabottak, a gyermek életkorának megfelelő és mozgásfejlettségi szintjével harmonizált rövid gyakorlatsorok. A gyakorlatok célja az elért eredmények stabilizálása, a mozgásfejlődés segítése.
Amennyiben a gyermek más által (orvos, védőnő, gyógytornász, egyéb szakember) javasolt fejlesztő gyakorlatokat is végez otthon, úgy fontos, hogy a szakemberek konzultáljanak egymással a fejlesztő gyakorlatokról, hogy azok egymással harmonizáljanak és ne terheljék túl sem a gyermeket, sem a szülőt.
A babamasszázs a finom érintése során javítja a szülő és a csecsemő közti kötődést, segíti az emésztési folyamatokat (puffadás, székrekedés), javulhat az alvás, fejlődik a kommunikáció, az esetlegesen feszes izmok lazulhatnak, ezért nem ellenjavalt a szülő által végzett babamasszázs.
Ugyanakkor a Dévény-kezelés (SMT-kezelés) nem helyettesíthető a babamasszázzsal!
A babaúszás a vízbiztonság kialakítására, a víz megszerettetésére szolgáló módszer. Ez segíti a szülő-gyermek közötti kapcsolat elmélyülését, a szocializációt. Az alternáló, illetve szimmetrikus végtagmozgások mozgások gyakorlása jótékony hatással lehet a szárazföldön végzett mozgások kivitelezésére.
Ugyanakkor izomtónus eltérés esetén a babaúszás nem helyettesíti a Dévény-kezelést (SMT-kezelést)!
A környezet megismerése általi tapasztalatszerzés a tanulás egyik formája, így a csecsemők, kisgyermekek számára érdekes, értékes és biztonságos helyet jelent a játszószőnyeg és az itt eltöltött idő.
A tág és a szabad mozgás lehetősége támogatja a motoros fejlődés minden lépcsőfokát.
A földre helyezett játszószőnyeg már 4-5 hónapos kortól javasolt, ezzel a játszószőnyegen elegendő teret biztosíthatunk a babának a mozgásfejlődés elkezdéséhez. Stabil, viszonylag kemény felületen egyszerűbb egy alkartámasz, vagy a kúszás, mászás kivitelezése, mint a puha felületen.
Fontos, hogy sem alvó, sem éber babát nem ajánlott felügyelet nélkül hagyni ágyon, ahonnan könnyen leeshet, legurulhat.
A bébikomp használata semmiképp nem javasolt. A bébikomp használata során nem fejlődik a baba egyensúlya és a térbeli tájékozódása.
Gyakran a gyermeket már abban az időszakban beleültetik, amikor még kúszni, mászni, ülni sem tud. Amennyiben még nem kúszik, mászik a gyermek, úgy hajlamos lesz ezeknek a mozgásformáknak a kihagyására, mert a bébikomppal sokkal könnyebben közlekedik, könnyebben fedezi fel a körülötte lévő világot.
Ezenkívül a talajt csak lábujjhegyen éri el, így löki magát előre és a bébikomp alján lévő kerekeknek köszönhetően függőleges helyzetben gurulva közlekedik. Ilyen mozgásforma nincs a mozgásfejlődés során, így egyáltalán nincs szükség a gyakorlására sem.
Amellett, hogy balesetveszélyes is, mert önszántából megállni nem tud vele, a gyermek rászokhat a lábujjhegyezésre, mely a későbbiekben cipőviseléskor, járás során komoly problémákat okozhat.
Dévény-testképzés / Speciális testképző gimnasztika (STG)
Az STG a speciális testképző gimnasztika, ami a tudatos mozgásfejlesztés eszköze.
A testből kihozható maximum technikája a mozgásfejlesztés minden területén eredményesen alkalmazható a mozgássérülések rehabilitációjától kezdve a táncosok képzésig.
A művészi torna szemléletét és gyakorlatanyagát használja fel mind egészséges gyermekeknél, mind pedig különféle mozgatószervrendszeri elváltozások esetén.
Az ortopédiai problémákat és különböző mozgászavarokat az esztétikus testképzés módszerével és gyakorlat anyagával korrekciós szemlélettel kombinálja, így javítja azokat. Miközben a sérülést az adott lehetőségen belül a leghatékonyabban állítja helyre, mozgáskultúrát és esztétikus nevelést is nyújt, valamint önfegyelemre és küzdőképességre nevel. Ezzel megszünteti a betegségtudatot és megadja a harmonikus mozgás örömét.
Esztétikus analitikus gimnasztika (EAG) 4 éves kortól
Alkalmazott analitikus gimnasztika (AAG) 4 éves kortól
Analitikus táncgimnasztika (ATG) felnőtt korban
Az STG csoportos órák keretében gyógytornaszemlélettel ötvözött gyakorlatok végzése szisztematikusan felépített tananyag átadásán keresztül zenekísérettel.
Az órákon olyan zömmel óvodába/iskolába járó gyermek vesz részt, aki ortopédiai, vagy idegrendszeri eredetű károsodása miatt óvodai/iskolai testnevelésben – gyógytestnevelésben sem – vehet részt.
A hagyományos gyógytorna a betegségekre (kórképekre) összpontosít, míg az STG mozgásfeladatokban gondolkodik és a mozgásszemlélethez egészségügyi szemléletet is társít, ami szerint az összes testrész és izomcsoport tudatos és pontos mozgás kivitelezéssel kell, hogy működjön, a feszítés-lazítás skálájának a felhasználásával.
A hagyományos megközelítés szerint mindegy, hogy hogyan, csak végezze el a feladatot, például a hagyományos gyógytorna instrukciója: „Üljön fel a beteg!” – a hangsúly a felülésen van.
Ezzel szemben az STG meghatározza, hogy hogyan üljön fel a beteg, nyújtsa ki a térdét, válla a csípője fölött legyen, húzza le a vállát, ne lordotizáljon, húzza be a hasát és a gyomrát, nyakát nyújtsa, de ne feszítse, mellkasát emelje ki, lapockáját zárja, karját lazítsa el és a megadott módon például vállon keresztezve, stb. vezesse, lábfejét feszítse le, üljön a combjára stb.
Az esztétikus analitikus gimnasztika átlagképességű gyermekeknek javasolt 4 éves kortól.
Az esztétikus analitikus gimnasztika célja a koordináció, az erő, az ügyesség, és állóképesség fejlesztésén keresztül a tudatos, pontos, gazdaságos, harmonikus mozgás kialakítása (Dévény Anna).
Az alkalmazott analitikus gimnasztika ortopédiai, neurológiai problémával küszködő gyermekek számára javasolt 4 éves kortól.
Az analitikus táncgimnasztika professzionális táncosok részére javasolt.
Az SMT és az STG egymásra épül, de nem helyettesíti egymást. Az SMT a gyógyítás, mert ez tesz képessé a mozgásra, az STG a fejlesztés, ami a már működőt tovább erősíti és koordinálja. A sorrend nem felcserélhető, mert csak a működőt lehet fejleszteni.
