A kisgyermekek mozgásfejlődésének egyik legfontosabb állomása a járás, amely sok szülő számára izgalmas mérföldkő. Gyakran felmerül a kérdés, hogy segíthetünk-e ebben a folyamatban azzal, ha vezetgetjük a gyermeket, kézen fogva támogatjuk, mielőtt ő magától megpróbálna járni. Ebben a blogban körbejárjuk, miért nem ajánlott a gyermek idő előtti járatása, és milyen hatása lehet ennek a mozgásfejlődésre.
A JÁRÁS TERMÉSZETES FOLYAMATA
A járás egy összetett mozgásforma. Normál esetben 12-18 hónapos kor között alakul ki az önálló járás, amikor a gyermek kapaszkodás nélkül feláll, és segítség nélkül lépéseket tesz. Ez a képesség a megfelelő egyensúly, koordináció, térbeli tájékozódás és izomzat kialakulásának köszönhető, amelyek fokozatosan fejlődnek az előző mozgásformák során, mint a kúszás, mászás és felállás.
MIÉRT NEM AJÁNLOTT A KÉZEN FOGVA VEZETGETÉS?
Ha a gyermek még nem próbálkozik önállóan járni, akkor a szülői vezetgetés beavatkozik a természetes mozgásfejlődésébe. A kisgyermek igényelheti a támogatást, hiszen így könnyebben és gyorsabban eljut a céljához, és a szülő közelsége biztonságérzetet nyújt neki. Azonban ez a korai segítség a mozgáskoordináció, az egyensúly és az izmok természetes fejlődésének kárára is válhat, hiszen a gyermek számára nem alakul ki az önálló stabilitás, amit egyedül kellene elsajátítania.
AZ ÖNÁLLÓ JÁRÁSRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS LÉPÉSEI
Az önálló járás első lépése a felállás, amit a gyermek saját ütemében tanul meg. Eleinte csak fel tud állni, viszont a leülés nehézséget okozhat. Ilyenkor gyakran popsira huppan, de idővel megtanul óvatosan leereszkedni. Ezen a gyakorlati tapasztalaton keresztül sajátítja el a szükséges egyensúlyt és izommunkát, amelyek a stabil járás alapját képezik.
MIT TEHET A SZÜLŐ?
A legfontosabb, hogy türelmesen figyeljük a gyermek mozgásfejlődését, és biztosítsunk számára egy biztonságos, támogató környezetet. A gyermeknek magától kell elérnie a járás képességét, hiszen így épülnek ki azok a mozgásformák és idegrendszeri kapcsolatok, amelyek a későbbi mozgáskoordináció és stabilitás alapjai lesznek. Ha a szülők bizonytalanok, érdemes konzultálni egy DSGM-szakgyógytornásszal, aki iránymutatást adhat a gyermek mozgásfejlődésének támogatásához.
